Sok helyen úgy használják (mártásokhoz, salátákhoz, sertés-, marha- és birkasültekhez, tojásos, sajtos ételekhez, valamint grillezett húsokhoz), mint nálunk a zöldpaprikát, ezért kínai, indiai, mexikói ételekhez nyugodtan használhatunk helyette közönséges, de lehetőleg piros színű zöldpaprikát (akinek így nem elég csípős az étel, kiegészítheti dísz- vagy cseresznyepaprikával).
Az általában téglavörös termést megőrlik, és a port önmagában is használják főzelékek, mártások, halételek, sült húsok, rizsköretek, sajtos és tojásos tálak, savanyúságok fűszerezéséhez, de többnyire keverik más fűszerekkel.
A maják úgy tartották, hogy a csípős paprika megszünteti a hasmenést, a görcsöket és a fogínyvérzést. Az aztékok átpasszírozták, és a paprikapéppel meghúzódott izmaikat, törött végtagjaikat borogatták.
Rendszeres fogyasztása serkenti az emésztést, megóvja a gyomor nyálkahártyáját az alkohol, illetve az acetil-szalicilsav (egyes fájdalomcsillapítók hatóanyaga) károsító hatásától.
Fő hatóanyaga a kapszaicin.
